Typo A
WOLFSBERG - város a Paradicsomban

Városkörnyék


Wolfsberg város környékén szép számú, megtekintésre érdemes történelmi épület található, melyek „a múlt kőbevésett tanúiként” átvészelték az időket.
Található közöttük több vár- rom és kastély, régi templom és kápolna.

alt

Egy különleges látnivaló a Waldenstein kastély, amely a Waldensteiner Graben-ben, a közigazgatási terület északi részén emelkedik. Waldenstein a XII. század elején, a bambergi püspökség megbízásából épült, mely akkoriban a Waldensteiner Graben-ben vasérc- kitermelést működtetett.

Az eredetileg román várrendszert a XV. században  gótikus stílusban átépítették és bővítették. A XVI. század első felében az evangélikus  tartományfőnök és zsoldosvezér Hans Ungnad von Sonnegg (1483-1564) alatt Waldenstein a reformáció egyik központja volt. Ungnad  vagyonának egy részét egy, a Tübingen környéki Urach- beli nyomdába fektette. Ebben a nyomdában dolgozott  Primus Trubar, falusi pap,  aki Georg Dalmatin segítségével lefordította Luther írásait szlovén nyelvre. Amikor az Urach- i nyomdát megszűntették, a nyomdaprés és a régi glagolita, cirill és latin betűk Waldensteinba kerültek.  A későbbiekben ezeket a kincseket francia katonák elhurcolták.

A Waldenstein- i kastélyról, melyet 1851-ben  Hugo Henckel von Donnersmarck gróf szerzett meg,  jónéhány legenda  kering. A monda szerint 1669-ben Peter Eckhard von Peckern kornétást Waldstein várának ura féltékenységből egy sötét tömlöcbe, az úgynevezett „kornétás-szégyenkezőbe ” záratta, ezzel éhhalálra ítélve az ifjút. Halála előtt  a szerencsétlen kornétás cellája falán egy vérrel írott üzenetet hagyott: "Oh bíró, bíráskodj igazságosan! Mert te úr vagy, én pedig szolga. Ahogy te bíráskodsz felettem, úgy fog egyszer bíráskodni Isten feletted!" A Waldenstein-i kastélyban a wolfsbergi Josef Ritter von Rainer-Harbach 1835-ben megzenésítette  Johann Thaurer Ritter von Gallenstein egy versét. A dalt 1911-ben hivatalosan "Karintia himnuszává" nyilvánították.

asdfer

A Gräbern-i templomot a Lavant- völgy legrégibb Isten házai között tartják számon.  A monda szerint, a templom építése Szent Hemmával, a Gurk kolostor alapítójával (kb. 995, vagy 1044) lenne kapcsolatos. Hemma házasságra lépett a nagy tiszteletben álló Wilhelm von Zeltschach gróffal, aki a Görtschitz-völgyi knappok egy felkelését vérbe folytotta, ezért elhatározta, borzalmas tetteiért vezeklésként elzarándokol a  Szentföldre.

A monda szerint a hazavezető úton  a gróf  nagybeteg lett, és mire a Lavant- völgybe ért teljesen elhagyta az ereje. Megpihent egy parasztnál a havason, ahol néhány óra múlva belehalt betegségébe.

Halála előtt a gróf megígértette a paraszttal, hogy testét két üsző által húzott szekérre emeli, majd az állatokat elengedi, hadd menjenek útjukra. Ahol az állatok először és másodszor megállnak pihenni, ott emeltessen egy- egy kőkeresztet. A harmadik pihenőnél akart a gróf örökre megpihenni.

A paraszt  végrehajtotta Wilhem végakaratát és állatai Gräbern-ben álltak meg harmadszor pihenni. 1043-ban férje sírja fölé, melynél már azaddig is történt néhány csoda, Szent Hemma egy kis templomot építtetett és három hársfát ültetett.

A történelem folyamán a Gräbern-i templom, melyet a néphagyomány "Wilhelmskirche" (Wilhelm- templom)- ként emleget, zarándokok úticéljává vált. Ezek Wilhelm sírjánál imádkoztak, hogy közbenjárásával nehéz betegségektől, mindenekelőtt a fej betegségeitől, gyógyulást nyerjenek.

alt

Közvetlen közel fekszik Prebl település, mely elválaszthatatlanul kötődik a nagy orvos és tudós, Theophrastus Bombastus von Hohenheim, ismertebb nevén  Paracelsus személyéhez.  Paracelsus a XVI. század elején az elsők egyikeként a Prebl- környéki  gyógyvizet pontos elemzésnek vetette alá. Napjainkra a Prebl-i gyógy- és ásványvíz (Preblauer Heil- und Mineralwasser) európaszerte fogalommá vált.  St. Margarethen és St. Michael települések,  Wolfsberg város nyugati részén, ősi települések.  St. Michael kistelepülés közepén emelkedik a karmelita nővérek ódon  Karmel-Himmelau kolostora.

alt

Érdekes látnivaló egy római -kori sírfelirat töredéke is. Antik kőemlékek találhatók a Wolfsberg melletti  St. Jakob- ban is, ahol a gótikus templom, benne barokk főoltárral érdekes kirándulócélpont a művészetet szeretők számára.
St. Marein, Wolfsberg-től  délnyugatra, a Lavant-Völgy legrégibb plébániájaként ismert.

Már a IX. század második felében állt itt egy kápolna. A kéttornyos Mária Mennybemenetele templom, melynek későgótikus déli portálján láthatók még a kőfaragók jegyei, belsejében számos műkincset rejt, többek között a gyönyörű gótikus, számos faragott és aranyozott alakokkal díszített szószéket (1250).

Látványosság a Thürn kastély, mely a középkorban a Saualpe lankájának egyik dombjára épült.

alt

A torony még a XIII. századból származik. A kastély jelenleg magántulajdon. St. Stefan- ban sok minden emlékeztet az ismert költőnőre, Christine Lavantra, akinek sírja a St. Stefan- i temetőben található. A településtől délkeletre állnak a Hartneidstein vár romjai, mely közkedvelt kirándulócél. A várat, mely a középkorban bambergi tulajdonban volt, a törökök erősen megrongálták. Wolfsbergtől északra fekszik Theißenegg település, Karintia egyik legszebb virágos faluja.

alt

1.100 méter tengerszint feletti magasságban található ez a gyönyörű virágoskert, mely minden látogatójában különleges emléket hagy.Theißenegg-ben, mely több, mint 700 éves történelmet tudhat maga mögött, emelkedik az ódon Szent Magdolna templom, egyike a Lavant- völgy legimpozánsabb erőd-templomainak. A templomot, mely magjában még román stílusú, védfalak maradványa övezi.