Typo A
WOLFSBERG - város a Paradicsomban

Városnéző séta

Hoher Platz – Városháza (Rathaus) – Polgári lakóházak (Bürgerhäuser) – Pestisoszlop – Reckturm (saroktorony, melyben egykor kínzóeszközöket tároltak) – Paurisches Haus – régi tartományi bíróság – wolfsbergi kastély – mauzóleum – Szt Márk-templom – Szt. Anna kápolna – minorita kolostor – kapucinus kolostor – Bayerhofen kastély – Szentháromság templom

Alt - Text 1

A történelmi emlékekben, építészeti műemlékekben és egyéb látványosságokban gazdag wolfsbergi óváros legszebb részét a Városháza és a Hoher Platz által határolt terület mutatja be.
 Az új Városháza, amelyet 1888-ban éppen azon a helyen építettek, ahol korábban a „Heiligenblutkirche” templom állt, nemcsak az önkormányzat székhelye, hanem a város egyik legszebb épülete is. A többemeletes városházát, melynek óratornya is van, az utóbbi években többször átépítették és kibővítették.

 

Alt - Text

A Hohen Platznál található régi polgári lakóházak adják meg az óváros történelmi jellegét, s a 16.-17. századból származnak. Érdemes megnézni a késő gótikus díszes kapubejárókat, a reneszánsz ablakokat és a romantikát idéző árkádokat. A leaszfaltozott Hohen Platz közepén emelkedik az öt méter magas barokk stílusú Mária-oszlop (Pestisoszlopnak is nevezik), amelyet 1718-ban szenteltek fel és a pestisjárvány borzalmaira emlékeztet.

Alt-Text

A Wolfsberget egykor körülvevő erődítmény, városfal megmaradt részei fellelhetők az óvárosban, a középkori saroktorony és az egykori tartományi bíróság épülete. Az úgynevezett „Paurisch Haus” házról azt mondják, hogy a város legrégibb épülete.

Alt- Text 1

A város felett elhelyezkedő wolfsbergi kastély évszázadok óta a változatos múltú Lavant-völgyi központ legfőbb szimbóluma. A várat elsőként 1178-ban említik meg okiratban, építtetője ismeretlen. Az idők folyamán a számtalan átépítés következtében a vár egyre inkább kastély jelleget öltött.

Alt_text

1846-ban a kastély Gróf Hugo Henckel von Donnersmarck tulajdona lett, aki a történelmi jelentőségű épületet a bécsi építész Johann Romano és August Schwenenwein tervei alapján angol-gótikus „Tudor”-stílusban újítatta fel. A kastély ma a Karintiai Hegyiipari Kft. tulajdonában van, de kulturális eseményeknek és kiállításoknak is otthont ad.
Érdemes megtekinteni Gróf Hugo Henckel von Donnersmarck mauzóleumát, melyet a berlini August Stüler épített 1858-59-ben, s a kastélytól csak néhány percnyi sétával érhetjük el.


Az egyik legrégibb és legjelentősebb műemlék épület a Szt. Márk egyházmegyei templom, melyet először 1216-ban említik okiratok. A tiszteletre méltó templom tornya 72 m magas, belsejében a szakrális művészet értékes műtárgyait őrzik.

Alt-Text

Ezalatt Szt. Márk képe látható az oroszlánnal, a kremsi Schmidtnek nevezett Johann Martin Schmidt festette és ma a barokk főoltárban található. Ugyancsak művészettörténeti értéket jelent a templom késő romantikus tölcsérkapuja.

Alt_IMAGES_TEXT

Az 1497-ben épített Szt.-Anna- kápolna a pékek céhének tulajdonában van, ezért nevezik „Pékkápolnának” is. Belsejében található Karintia egyik legszebb késő gótikus szárnyas oltára.

A régi Minorita kolostor már létezett a 13. század közepén, s az idők folyamán többször átépítették és felújították.

Ma a Minorita téren lévő régi kolostor falai között több városi intézmény található (többek között a Városi Galéria).A kapucinus kolostor és a kapucinus templom építése 1634-re tehető, s a császári ellenreformációnak köszönhető.


A 13. század első felére nyúlik vissza a Bayerhofen kastély története. A 16. századi árkádos udvarral rendelkező szilád épület, a reformáció idején a protestánsok találkozóhelye volt. Végül a 16. századból származik a Bécsi utcában található Szentháromság templom is (az egykori Bürgerspitalkirche), ami ma a város tulajdona. A templom belsejében őrzik Franz Anton Detl három barokk oltárát, valamint több képet és szobrot. A műkincsek egy része a  Blutspitalkirche templomból való, melyet 1888-ban az új Városháza építésekor semmisítettek meg.